Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában témakörben rendeznek konferenciát március 3-án Marosvásárhelyen a Studium HUB-ban. A Marosvásárhelyi Rocksuli és a Beatkorszak Projekt konferenciája az NKA Hangfoglaló Program támogatásával, a Volt egyszer egy beatkorszak blog és a Hangőr Egyesület közreműködésével valósul meg.

PROGRAM

10.00 Megnyitó

A konferenciát megnyitja Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere,

köszöntőt mond Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője, a konferencia szervezője és házigazdája.

 10.15-11.30 „És egy kicsit benne vagyunk mi is”

 A szekció levezető elnöke Horváth Gergely, rádiós műsorvezető, podcaster, kreatív producer

 10.15-10.30 „Az úton menj tovább!”

A gondolatébresztőnek szánt nyitó előadás a Meddig érhetett az ének? című, Marosvásárhelyen 2022-ben rendezett, a rendszerváltások előtti határon túli magyar könnyűzenével foglalkozó konferencia tanulságait és felvetéseit veszi számba, miközben igyekszik számot adni a Beatkorszak Projekt és a Volt egyszer egy beatkorszak blog tavalyi, budapesti Látható rockzene című tanácskozásáról is, továbbá felvillantja a fél évszázada rendezett Diósgyőri rockfesztivál évfordulójára tervezett tanácskozás témáit.

Előadó: Bajnai Zsolt, a Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója (Budapest)

10.30-10.50 „Valami mégis kimondatlan maradt”

Esettanulmány, amely a szatmárnémeti Mikron együttes történetén keresztül mutatja be az 1970-es évekbeli romániai magyar rockzenei életet

A romániai magyar könnyűzenei élet a különböző műfajokat játszó zenekaroknak köszönhetően, a politikai és gazdasági lehetőségekhez képest is viszonylag gazdag volt a rendszerváltás előtt. A „jegyzett”, vagyis saját lemezzel rendelkező, illetve a médiában szereplő, ott alkalmanként fellépő profi együttesek mellett számos félamatőr garázszenekar is működött Románia-szerte. Az előadás esettanulmány-szerűen kíván ráközelíteni az 1970-es évekre, a rövid életű és méltatlanul mellőzött szatmárnémeti Mikron zenekar példáján keresztül. Előadó: Fodor János, egyetemi tanársegéd, BBTE Történelem és Filozófia Kar, Magyar Történeti Intézet (Kolozsvár)

10.50-11.10 A (rock)világot jelentő deszkák

Erdélyi koncerthelyszínek az „átkos” években

Az 1990 előtti évtizedek sokoldalúan fejlett szocializmusának új emberét is művelni kellett, természetesen a kultúrforradalom, a sarló és a kalapács jegyében. Ennek érdekében szükség volt kultúrotthonokra, munkásklubokra, az egyetemi központokban diákházakra, a nagyobb városokban a szakszervezetek művelődési házaira. Ezekben egy ideig a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok amatőr színjátszócsoportokat alakítottak és mozgalmi dalokat énekeltek, a teadélutánokon pedig fehér ingben és nyakkendőben szolidan táncoltak. Ám a hatvanas évek derekán őket is megfertőzte a rock and roll, sorra alakultak a beatzenekarok, hogy Beatles, Rolling Stones, Cream és Hendrix dalokkal lázadjanak szüleik értékrendje és a rendszer merev szabályai ellen. A propagandatitkárok legnagyobb bánatára az amatőr zenészek meghódították a kultúrotthonok, munkásklubok, diákházak színpadait. Sőt, egyes városokban a sportcsarnokot, a filmszínházat és a nyári mozit is.

Előadó: Zilahi Csaba rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő, az Erdélyi Magyarock című kötet szerzője (Kolozsvár)

11.10-11.30 Nekünk írtak a dalról

Könnyűzene a romániai magyar sajtóban (1965-1989)

Az előadás arra keresi a választ, hogy mennyire volt jelen a könnyűzene a romániai magyar sajtóban. Mennyire kaptak teret a romániai magyar fesztiválok és együttesek az országos és megyei sajtóorgánumokban? Az 1960-as évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig viszonylag sok újságcikk foglalkozott a könnyűzene különböző műfajaival és zenekaraival, viszont a diktatúra elmélyülésével mindez háttérbe szorult.

Előadó: Demeter Csanád (PhD), történész, tanár (Székelyudvarhely)

11.45-12.45 „Keresem a szót, keresem a hangot”

A szekció levezető elnöke Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője

11.45-12.05 Állambiztonság, szubkultúra, magyarok Romániában

Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években

Romániában 1956-ot követően az erdélyi magyarság helyzete állambiztonsági problémává vált. A román állam- és pártvezetés úgy ítélte meg, hogy a magyarok, azok szervezeti, intézményes struktúrái sok szempontból nacionalista, irredenta célokat képviselnek. A nyolcvanas években, a dogmatikus ideológiai befelefordulás éveiben a diktatúra külön figyelmet szentelt az olyan társadalmi csoportosulásoknak, amelyek a hivatalos kereteken kívül szerveződtek. Kiemelten gyanúsként kezelte azokat az ifjúsági csoportokat, amelyek valamely nyugati szubkulturális minta (rock, diszkó, punk) alapján szerveződtek. A nemzetiségi alapon (is) létrejövő csoportok megítélésében az államellenes kategória mellé bekerült a nacionalizmus is. Az előadás a

Securitate módszereit, technikáit, szemléletmódját mutatjuk be, egy kolozsvári csöves galeri története alapján.

Előadó: Novák Csaba Zoltán, történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke

12.05-12.25 A zenei nyelv univerzális. Vagy mégse?

Magyar-román, magyar-magyar átjárhatóság a könnyűzenében 1960-90 között

Ismerve a kommunista Románia bezárkózottságát, a nacionál-kommunizmus túlkapásait, feltevődik a kérdés, hogy az erdélyi magyar és a többségi, azaz a román könnyűzene között volt-e a rendszerváltás előtt összekötő híd, voltak-e közös koncertek, felléptek-e egymás műsoraiban, énekeltek-e egymás nyelvén? Hogyan viszonyult a közönség, a nézők, a hallgatók a más nyelvű zenekarokhoz és előadókhoz? Mennyire tolerálta a politikai vezetés a kétnyelvűséget? Románia és Magyarország között a kétévente átjárható határok okozták-e a két magyar zenei kultúra egymástól való elszigetelődését, vagy máshol keresendők az okok?

Előadó: Boros Zoltán, Zeneszerző, filmrendező, jazz zongorista

12.25-12.45 A hatóságilag ellenőrzött tényirodalom hullámverésében

Szubjektív pályaképvázlat

Az előadás egy rendhagyó írói pályakezdés bemutatására vállalkozik, amely a második Forrásnemzedék fellépése idején vállalt szerepet az erdélyi magyar irodalomban, a választott műfaj okán pedig felidézi a két világháború közötti írói szociográfia létállapotát a diktatúra alatti „irodalomirányítás” körülményei közepette. Az előadó a rendszerváltoztatás után sem vált hűtlenné a tényfeltáráshoz: tapasztalatait a sajtótörténet-, az irodalomtörténet- és az eszmetörténet-írásban hasznosította.

Előadó: Cseke Péter, irodalomtörténész, egyetemi tanár (Kolozsvár)

12.45-13.00: Hozzászólások, vita

13.30-15.00 A sok régi dallamot életre keltjük workshop

Miért fontosak a könnyűzenei oral history interjúk? Milyen korábban ismeretlen vagy máshogy ismert információk bukkanhatnak fel tudatosan szerkesztett, rocktörténettel foglalkozó közösségi médiafelületeken? Mire inspirálhatja egykori rockzenészeket, történészeket és rajongókat néhány hiánypótló könyv, konferencia vagy kiállítás?

A Nemzeti Kulturális Alap korábban Cseh Tamás, később Hangfoglaló Programjának Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja keretében összegyűjtött tapasztalatok a rendszerváltás előtti rockzene kutatásáról, rögzítéséről, feldolgozásáról, megőrzéséről, mindezek nehézségeiről, buktatóiról és lehetőségeiről. Hogy az erdélyi magyar rockzene múltja is minél teljesebben feltáruljon.

A cikk az NKA és a Hangfoglaló Program támogatásával készült.

fb esemény: https://www.facebook.com/events/1599965073809053

(forrás és képek: Rockinform magazin, Facebook)