A nagysikerű Nekünk írták a dalt! című időszakos kiállítás legendái saját falat kaptak a Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtárában. A Magyar Poptörténet Legendái installáció három évtized populáris zenéjének előadóművészeit jeleníti meg; az avató ünnepségen az érintett muzsikusok saját kézjegyükkel hitelesítették a tablót, majd megtekintették a jövő év január 21-ig meghosszabbított tárlatot.
Nekünk írták a dalt! címmel ez év elején nyitotta meg kapuit a magyar beat-pop-rock zene történetét feldolgozó időszakos kiállítás. Talán maguk az alkotók sem számítottak arra, hogy nyolc hónap alatt több mint ötvenezer látogató lesz kíváncsi a hazai, könnyűnek mondott zene egykori, illetve még napjainkban is aktív muzsikusok, előadók a múzeum falára installált, montázsolt képmásaira.
A kiállítás megálmodói, illetve a Magyar Zene Háza vezetősége a felfokozott érdeklődésre való tekintettel felkérte a fotókon szereplő előadóművészeket, hogy az időszakosra tervezett, de immáron véglegesített installációt lássák el kézjegyükkel. Ilyen módon a ötvenes-hatvanas-hetvenes évek populáris zenéjének prominensei saját falat kaptak a Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtárában.
„Rocktörténelmet írtatok! – szólította meg a teremben összegyűlt, illetve a csupán lélekben jelenlévő zenészeket Batta András, a Zene Háza ügyvezető igazgatója, büszkén ecsetelve, hogy az időszakos beat-pop-rocktörténeti kiállítást az idősebb generációk, a fiatalok, sőt külföldiek is szívesen látogatták. Amennyiben a véglegesített tablót az illetékesek aláírják, azzal létrejön a „Hősök fala”, amely – ahogy fogalmazott – „belépő a halhatatlanságba”.
Horn Márton a Zene Háza intézményigazgatója felidézte gyerekkori emlékeit az LGT Tabán koncertjeiről, majd elárulta: a popművészeti tárlat mindeddig ötvenezer látogatót fogadott. A sikereken felbuzdulva a kiállítás megtekintését 2024. január 21-ig meghosszabbították, mi több, utazó kiállításként az ország több helyszínén, illetve külföldön is bemutatják.
Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró – aki azt is elárulta, hogy egyidős a beatzenével – ismertette az installációnak, valamint a tablódedikálásnak is helyet adó multimédiás könyvtár szerepét a Magyar Zene Háza történetében. Eszerint a bibliotékában a zenei tárgyú könyvek mellett megtalálhatók, illetve ingyenesen hozzáférhetők az úgynevezett „bakelit” hanglemezek (amelyek alapanyaga természetesen nem bakelit, hanem vinil), digitális kiadványok (CD, DVD), aktuális magazinok, funzinok, de a művészeti ág iránt érdeklődők az ott elhelyezett online archívumokban (Arcanum Digitális Tudástár, Nemzeti Audiovizuális Archívum, Hungarpoton Archívum könnyű- és népzenei szekciója) is kedvükre kutakodhatnak. Emellett a könyvtárban jelentős magángyűjtemények, illetve kiváló zenei szakírók hagyatékai is fellehetők, de a könyvtár számtalan ismeretterjesztő eseménynek is helyet ad. Közben Nekünk írták a dalt! címmel egy válogatásalbum is napvilágot látott vinilen és CD-n egyaránt, amely megvásárolható; a kiadványokat a jelenlévő muzsikusok aláírásukkal hitelesítették.
Az ünnepélyes aktus installált fotók dedikálásával folytatódott, a jelenlévő előadók névsor szerint járultak a „Hősök falához”, így: Bódy Magdi, Bornai Tibor (és vele a KFT jelenlévő tagjai: Lengyelffy II. Miklós, Márton András) Bródy János, Csepregi Éva, Csoóri Sándor, Csuka Mónika, Delhusa Gjon, Fischer László, Grandpierre Attila, Gryllus Dániel és Vilmos, Hevesi Tamás, Kemény Győző, Meződi József, Móczán Péter, Németh Alajos, Novai Gábor, Papp Gyula, Pajor Tamás, Pataki Attila, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szigeti Edit, Szigeti Ferenc, Takáts Tamás, Tátrai Tibor, Varga János, Várkonyi Mátyás, Victor Máté, Vincze Lilla valamint a Mikrolied vokál jelenlévő tagjai.
Ismert, „Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” címmel az év elején nyílt meg az az időszakos kiállítás a Magyar Zene Házában, amely interaktív módon, a mai kor technikai vívmányait felhasználva, ugyanakkor az említett három évtized jellemző (eredeti) relikviáit felvonultatva vezeti végig a látogatót a magyar zene fejlődéstörténetén, intézményrendszerén, egyben feltárva a korszak a politikai hátterét is.
A magyar beat hőskorát az Illés együttes első magyar nyelvű felvételeinek megjelenésétől számítjuk. Maga a műfaj már az évtized elején utat tört magának az Atlantis, a Liversing és egyéb amatőr zenekarok klubestjein, ám ezek elsősorban az éppen futó nyugati „Radio Luxembourg-os, illetve Szabad-Európá-s angol nyelvű szerzemények voltak, amelyeket az említett formációk jól-rosszul interpretáltak. A beat irányzat egyfajta lázadást képviselt, amely elsősorban a zenében (hadat üzent a szirupos slágereknek, hagyományos tánczenének), de öltözködésben, kultúrában (hosszú haj, farmernadrág, virágmintás ing), vagy éppen életérzésben, életvitelben (hippy kultúra) is otthagyta névjegyét.
A hetvenes évtized elejére már hazánkban sem beat muzsikáról, hanem rock (és annak különböző oldalhajtásairól), illetve a populáris zenéről beszélünk. A politikai-, illetve kultúrhatalom részéről – amely ezt a zenét a kezdetekkor még a fiatalok múló divathóbortjaként fogta fel – a rock továbbra is a tűrt-tiltott kategória mezsgyéjén egyensúlyozott, támogatottként legfeljebb – nagyon kevés kivétellel – a popmuzsikát művelő előadók jöhettek szóba.
A nyolcvanas évek közepére az egy, másfél évtizedet tűzvonalban töltött kemény rockbandák ideje leáldozott, néhány üdítő kivételtől eltekintve, átadva helyüket – jobb esetben – a sokkal keményebb fémzenének, de a populáris műfaj képviselői is jórészt kicserélődtek. Az 1985-86-os év zenei rendszerváltozása alapjaiban rengette meg az addig kialakult zenei struktúrákat. S mi rosszabb, az országot elöntötte a 3+2 és társai fémjelezte mulatós „rock”, felbecsülhetetlen károkat okozva a minőségi (beleértve a nép-, illetve etno) zenének, évtizedekre visszavetve a magyar zenei kultúrát.
Nagyjából ezen időszakot térképezi fel a Nekünk írták a dalt! időszakos kiállítás, emléket állítva annak mintegy kétszáz (valójában ettől nagyságrenddel több), hét zenei műfajban tevékenykedő előadóművésznek, amely a Magyar Poptörténet Legendái elnevezésű fotomontázson szerepel.
Hegedűs István
(forrás és képek: Music Media Magazin)
