A hatvanas évektől a beat szárnybontogatása idején szinte minden srác a kezében szorongatta azt a hangszert, amely egy egész korszakot, sőt életérzést szimbolizált. Egyre másra alakultak az amatőr együttesek, jól-rosszul koppintva a Szabad Európa Rádió alig-alig fogható, zajos rövidhullámán, vagy épp a nem sokkal jobb minőségben élvezhető Radio Luxembourg ún. „könnyűzenei” adásain hallható friss slágereket.

Nem volt ez másképp az évtizeddel később ránk köszönő rock korszakban sem annyi különbséggel, hogy a háromperces dalokat hátrahagyva egyre inkább a hosszabb lélegzetű darabok kerültek előtérbe, azon belül is a gitár vált főszereplővé. Sorra születtek a nemzetközi, illetve hazai virtuózok, gitárhősök, és persze az egymással vetélkedő riffek és végeláthatatlan hangszerszólók. Sorozatunkban azokat a magyar gitárosokat szólaltatjuk meg, akik egyrészt elhivatottak a szakma, illetve hangszerük iránt, másrészt – stílusmegkötés nélkül – szívügyüknek tekintik a minőségi (rock) zene művelését, továbbélését. Erős Attila autodidakta módon sajátította el hangszertudását, amelyet a kezdetekben amatőr-, illetve vendéglátós zenekarokban kamatoztatott. A szombathelyi Lord együttessel gitáros-zeneszerzőként – kisebb megszakításokkal – immár negyven esztendőt töltött a színpadon.

A kilencvenes évtized eléggé zűrzavarosnak bizonyult a zenekar életében. Előbb különböző tagcserék borzolták a kedélyeket, majd te is kiváltál a bandából.

Igen, a kilencvenes évek elejétől már olyannyira hódított a diszkó, hogy az élő zene már nem volt képes lépést tartani az új divathullámmal, és az olcsó, playbackes technikával. Mi is diszkókba jártunk playbackelni, s ez számomra semmilyen jövőképet nem mutatott. Arról nem beszélve, hogy ennek következtében már a puszta megélhetésünk forgott kockán. Családos ember lévén nem kockáztathattam, kiváltam a zenekarból és a civil életben vállaltam munkát. Eleinte nagyon keményen, éjt nappallá téve kellett dolgoznom, később olyan pozícióba kerültem, hogy vásárolhattam magamnak hangszert, és szabadidőmben gyakorolhattam. Nagyon élveztem, sőt nekiálltam új dalokat írni. 2000-ben aztán találkoztam Vida Ferivel, aki megemlítette, hogy ismét össze kellene hozni a klasszikus Pohl Misi-, Gidófalvy Attila-, Gyurik Lajos-, Erős Attila-, Vida Ferenc- féle felállást. Amely létre is jött.

Tovább a teljes cikkhez

(forrás és képek: musicmedia.hu)