Ismét egy régebbi adósságunkat törlesztjük ezzel a recenzióval. Bár ez ügyben most kivételesen csak és kizárólag magamat okolhatom, hiszen hirtelen felindulásból már a megjelenés napján megvettem a kötetet, aminek bő egyharmadát még aznap éjjel ki is olvastam. Viszont voltam olyan balga, hogy másnap kölcsönadtam… Azóta is kering valahol. Hahó! Aztán az Edda Művek bélyegblokk és díszboríték ünnepélyes forgalomba bocsátásán kaptam Pistitől egy másikat. Gyorsan el is kezdtem befejezni az olvasást, miközben az ilyen-olyan produkciók kapcsán kis túlzással még beutaztam a fél kontinenst. Nem mindenhová cipeltem magammal a könyvet, főleg ahol a csomag mérete is számított. Nem sok időm maradt írogatni sem, augusztus végégig szinte kizárólag csak a januárig lejegyzett vázlatok gyors átnézése fért bele az időmbe. Mindenesetre most, mikor lett egy majdnem fél délelőttnyi szabadidőm, végre nekiülhettem, hogy legépeljem az Alapi könyv kapcsán azóta is bennem forgolódó gondolatokat.

Első körben magáról a kiadványról következik egy rövid ismertető, majd a korai korszakból és az eddás sztorikból egy válogatott csokornyi érdekesség, kedvcsinálóként.

Nagy dolgok színhelye volt Dél-Kalifornia az 1970-es évek második felében, az ott történt radikális technológiai újítások pedig visszavonhatatlanul megváltoztatták a modern zene irányvonalát. Az alábbiakban az egyik fő letéteményes, Karl Sandoval visszavisz minket a ‘70-es évek végének legmenőbb gitárboltjaiba és Dél-Kalifornia sztárokkal teli színpadaira, felfedve Randy Rhoads Polka-Dot V-je, az Eddie Van Halennel való egyedülálló barátsága, a superstrat koncepciójának megjelenése és a gitárközösség akaratlan ikonjává válásának szerény útja mögött rejlő igaz történeteket. Larry DiMarzio és Eric Kirkland interjúját a DiMarzio, Inc. engedélyével közöljük magyar nyelven.