Ismét egy régebbi adósságunkat törlesztjük ezzel a recenzióval. Bár ez ügyben most kivételesen csak és kizárólag magamat okolhatom, hiszen hirtelen felindulásból már a megjelenés napján megvettem a kötetet, aminek bő egyharmadát még aznap éjjel ki is olvastam. Viszont voltam olyan balga, hogy másnap kölcsönadtam… Azóta is kering valahol. Hahó! Aztán az Edda Művek bélyegblokk és díszboríték ünnepélyes forgalomba bocsátásán kaptam Pistitől egy másikat. Gyorsan el is kezdtem befejezni az olvasást, miközben az ilyen-olyan produkciók kapcsán kis túlzással még beutaztam a fél kontinenst. Nem mindenhová cipeltem magammal a könyvet, főleg ahol a csomag mérete is számított. Nem sok időm maradt írogatni sem, augusztus végégig szinte kizárólag csak a januárig lejegyzett vázlatok gyors átnézése fért bele az időmbe. Mindenesetre most, mikor lett egy majdnem fél délelőttnyi szabadidőm, végre nekiülhettem, hogy legépeljem az Alapi könyv kapcsán azóta is bennem forgolódó gondolatokat.
Első körben magáról a kiadványról következik egy rövid ismertető, majd a korai korszakból és az eddás sztorikból egy válogatott csokornyi érdekesség, kedvcsinálóként.
![alapi_istvan_almondtam_konyv_2022_color.jpg](https://m.blog.hu/cs/csodobass/image/alapi_istvan_almondtam_konyv_2022_color.jpg)