Amikor a ’80-as évek utolsó harmadában a Classica berobban a hazai heavy metal érába, mindenki óriási karriert jósolt a tehetséges csapatnak, akiket a szakma és a közönség is egyaránt szeretett. A Pokolgép és az Ossian mellett ők lettek volna a műfaj harmadik, saját nagylemezes zenekara. Nem így történt. Erről és a közelmúltban újra működő együttes terveiről beszélgetett Szalai Tamás billentyűssel és Fejes Zoltán gitárossal, alapító tagokkal Rozsonits Tamás. 

A Classica 1987-ben alakult, amikor a heavy metal stílus több zenekara vált nagyon népszerűvé hazánkban. Korábban hol zenéltetek?

A zenekar tagjai többnyire ismeretlen csapatokban próbálgatták a szárnyaikat Fejes Zoltán kivételével, aki a Metal Corpusban Killan György mellett gitározott azelőtt. Én a Panama zenekar basszusgitárosával, Kmety Zsolttal játszottam még kamasz koromban egy zenekarban.

Hogyan alakult ki az alapító csapat névsora?

Nagy "Szutorisz" Károly énekes verbuválta a zenekart 1987 novemberére a következő felállással: Hertel Tibor basszusgitár, Weitner Ferenc dob, Szalai Tamás billentyűs hangszerek, Fejes Zoltán gitár, Nagy Károly ének.

A kifejező név már sejtette a Classica stílusát: kik voltak a példaképeitek és hogyan kezdtetek a saját dalok megalkotásához?

Irányadóként több zenekari tagnak is tetszett Ynwgie J. Malmsteen stílusa, de emellett a Saxon, Judas Priest, Iron Maiden, Rainbow, Deep Purple, Black Sabbath, Metallica stb. zenekarok munkássága is inspiráló hatással voltak a születendő számokra. Az első két szerzeményünk Nagy Karcsival a Megszállott és Legenda című dalok voltak. Ezeket '88 januárjában már fel is vettük demóra a Tom-Tom Stúdióban, Dorozsmai Péternél.

A ’80-as évek utolsó harmadában számtalan olyan rendezvényt szerveztek, ahol több heavy metal zenekar együtt játszott (pl. Acélkarácsony, stb.). A különböző zenekarok tagjai nagyon jó viszonyt ápoltak egymással. Mennyire volt ez egy összetartó közösség?

Több zenekar különböző tagjaival is volt ismeretségünk, de ezek a kapcsolatok a haverság és együtt bulizáson kívül nem igen terjedtek túl.

Nagy jövőt jósoltak nektek, sokan emelték ki Fejes Zoli kvalitását. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat meg is rendelt tőletek egy nagylemezt, amit felvettetek. Miért nem jelent meg az album? Ott volt az első törés?

Igen, valóban felvettük az első nagylemez anyagát az MHV (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat) megbízásából. Azonban a megjelenés elmaradt, mert Fejes Zoltán gitárosunk az akkor még kötelező sorkatonai szolgálatba volt kénytelen beállni az eljövendő turnék, lemezbemutató koncertek helyett. Igen, ez volt az első törés a zenekar életében. Kényszerszünetet kellett tartanunk.

Milyen volt a munkamegosztás a zenekaron belül?

Vagy Karcsi, vagy én hoztuk a számok ötleteit és együtt hangszereltük a zenekarral. Zoli pedig nagyon erős és jellegzetes szólókat gyártott hozzájuk. De többször jó riffeket is hozott.

Volt-e manageretek? Ki intézte a zenekar ügyeit?

Managerünk nem volt, sohasem. Karcsi intézett sok mindent a zenekarban. Ő szeretett és tudott is forgolódni ilyen ügyekben.

Mikor ismertté váltatok, nem akarták-e szétkapni a csapatot? Tagokat átcsábítani más együttesekbe? Kiket és hova? Hogyan maradtatok mégis együtt?

Mikor Zoli a sorkatonai szolgálatot töltötte és nem tudtuk az ő pozícióját betölteni mással, a kényszerszünetben a Griff zenekarba távozott a ritmusszekciónk, azaz Tibi és Feri. De csak pár hónapig tartott az "idegenlégiójuk". Valamilyen okból mégis "hazajöttek". Volt a zenekarban egyfajta összetartás, amely szereteten alapult.

Mikor és miért került sor az első tagcserére éppen az énekesi poszton?

1990 februárjában rendezte Nagy Feró a Drakula Fesztivált, amelyen mi is résztvevők voltunk. Karcsi nem jelent meg a koncerten, így instrumentálisan voltunk kénytelen játszani. Az elkövetkezendő napokban kijelentette, hogy ő többé nem kíván a zenekarban játszani. A hitében történt változás és ezért feladta az akkori életstílusát. Ezt mi elfogadtuk, hiszen akkortájt mi is ismertségbe kerültünk valamelyest a bibliában olvasottakkal. Az egyetlen elfogadható opció a cserét illetően pedig Molics Zsolti volt, akinek pályája közvetlenül a miénk mellett ívelt.

A ’90-es években sorra jelentek meg a heavy metal zenekarok lemezei. Mikor és mely kiadóknál készültek felvételeitek és hol jelentek meg az albumok?

A Star kiadó második válogatás kazettáján '88-ban jelentünk meg először, aztán az MHV Garázs válogatáslemezen '89-ben. Majd a Rock From The Heart Of Europe osztrák válogatásalbumon, 1991-ben. Az első önálló megjelent album (csak kazettán) 1993 elején történt a Python kiadónál.

Lehet-e tudni adatokat, hogy milyen példányszámban kerültek gazdához?

Passz.

Mutasd be kérlek a lemezeiteket sorban (mikor jelentek meg, kik játszottak rajta, kik írták a dalokat, miben változott a stílus lemezről-lemezre és miért)?

Az első önálló lemezanyagunk 1993-ban jelent meg, amely valójában a második albumunk - a lemezanyagok elkészítése tekintetében. A Hammer Records jelentette meg az első, '89-ben felvett album anyagát 2006-ban egy tripla CD-n, azaz a Classica Antológia című kiadvány keretében ugyanúgy, ahogy a második és a harmadik lemezanyagként felvett stúdióanyagot. A harmadik lemezanyag felvétele angol nyelvű volt és 1996-ban készült el egy luxemburgi kiadó megbízásából. Az első felvett albumon az alapító tagok játszottak.

A másodikon Ablonczy Mihály énekelt, Nagy Péter gitározott, Éber Tamás basszusozott, míg a dobon Weitner Ferenc maradt mint alapító és jómagam a billentyűn.

A harmadik album anyagát végül Angyal Károly énekelte fel, míg Sipeki Zoltán gitározta. A második albumhoz képest csak ez a két zenész pozíciója cserélődött ki. Az első albumon Karcsi és én hoztuk főként a nótákat de Zoli is hozzájárult zenei részekhez. Karcsi pedig rendkívül jó szövegeket gyártott a dalokhoz. A második lemez zenéjét és szövegét javarészt én hoztam, csakúgy mint a harmadik albumét. A második lemezanyag stílusa főképp azért ütött el az elsőtől, mert Zoli játékát Péter nem vállalta fel: nem feküdt neki. Ő más stílusú gitáros volt és a zenei ízlések egyeztetése során leginkább a dallamosabb rock mezsgyéjén tudtunk közös nevezőre találni. Neki inkább a Queensryche vagy Judas Priest feküdt. Mi Ferivel együtt a Rainbow, Europe, Malmsteen zenei világát próbáltuk irányadónak tekinteni. A harmadik lemez anyagának egy része a második albumon közreműködő zenészekkel jött létre a próbák során. Kigondoltuk, hogy inkább nyugatra orientálódunk és a friss progresszív vonatra ülünk fel. A Dream Theater zenei stílusa irányadóként jelent meg meghatározóan számunkra, amely bőven keveredett a korábbi elemekkel, néhol sajátosan, ezen kívül ipari elemeket és modern klasszikus zenei elemeket vegyítettünk a zenénkben.

Milyen szakaszokra és emberekhez köthető periódusokra osztanád a Classica pályafutását?

Hat szakaszra osztanám. A három album négy szakaszt jelent. Az első szakasz után a második a Molics-érás időszak volt. A harmadik szakasz az 1993-as albumhoz kötődik, míg a negyedik szakasz az 1996-as angol nyelvű album anyagához. Az ötödik szakasz egy 1999-2000 tájékán újra létrehozott Classica zenekarhoz tartozik. A hatodik szakasz pedig amely jelenleg is tart, 2022-től, ki tudja meddig.

Melyik felállás volt a kedvenced és miért?

Természetesen az első. Mert akkor indultunk és világmegváltó terveink voltak. Tele erővel, dinamizmussal, csalódás mentesen, ezerrel optimistán. Mivel az első felállás az ifjúságunk része is volt, az érzéseinket, a valamilyen szinten egymáshoz történő ragaszkodásunkat tartalmazta. Barátok is voltunk többen a zenekarban.

Kik azok a zenésztársaid, akikre a legnagyobb szeretettel gondolsz vissza?

Szinte mindenkire. Nyilván a leghosszabb ideig velem zenélő barátomra, Weitner Ferencre elsősorban, de a többiekre is szívesen. Nem voltunk rosszban, sem haragban egymással, kulturált és intelligens zenésztársaim voltak. Sőt: büszke is vagyok arra, hogy velük zenélhettem. És nem csak azokra, akik lemezanyagon játszottak, hanem akik a zenekarban bármikor is valamilyen szinten közreműködtek. Elég hosszú a lista...

Kik azok, akikért a legnagyobb kár, hogy nem maradtak a szakmában?

Azt nem tudom. Sok zenekar működik és nem figyelem már régóta az egykori zenésztársaim tevékenységeit.

Össze lehetne-e hozni egy olyan koncertet, ahol minden, még élő tag eljön és zenél?

2023 év végén pont egy ilyen jellegű koncertet tartottunk, ahol három korábbi zenésztársunk is vendégként játszott, de egyelőre nem tervezünk hasonlót.

Volt egy külföldi lemezfelkérésetek is: mesélnél erről? Végül az a lemez sem jelent meg: miért?

A fentebb említett luxemburgi kiadó lehúzta a rolót még a megjelenés előtt. Szó szerint felszámolták a céget. Pedig egy aláírt lemezszerződésünk volt. Ráadásul előre elküldték a stúdiófelvétel költségeit, így megkönnyítve a kiadás létrejöttét. S mire elkészült az anyag és kiküldtük, pár hónap után kiderült, hogy így nem jelenünk meg önálló anyaggal a nyugati piacon.

Annak idején nagy nehézségeket okozott a megfelelő hangszerek beszerzése. Ti ezt hogyan oldottátok meg?

A zenekar első felállása idején Zolinak már volt gitárja, Tibinek is volt cucca, Feri gyártatott dobot, az énekeseket ez nem érintette, maximum a próbára hozott mikrofon erejéig. Én itthoni és németországi hangszervásárlással tudtam beszerezni a kívánt hangszert.

Márkahű vagy? Mi inspirál egy-egy újabb hangszer beszerzésekor?

Abszolút márkahű vagyok. A billentyűsöknél ez azért másabb, hiszen sok hangszer már digitális módon elérhető. A gitároknál a Fender Strato a kedvencem. Van is egy japán 80-as évekebeli példányom.

Hogyan tekintesz vissza a magyar zenekínálatra és fogyasztásra? A Classica a veretes zenéjével sokat tett a minőségi muzsika érdekében, még is ott tart a közízlés, ahol. Véleményed szerint mi az oka ennek?

A korábbi 80-as, 90-es, 2000-es évekbeli személyes tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy országunkban a közönség nagyobb részének inkább a bulizás, részegeskedés és hasonló dolgok, amik a koncerteken való részvételüknek fontos részét képezik és nem pedig a zenehallgatás. Mi nem elsősorban azért zenéltünk, hogy kiszolgáljuk az ilyen fajta mulatozást. Arra más stílusok jobban szolgálnak. Leginkább magunknak játszottunk, mégpedig olyat, amit mi szeretünk. Tisztában voltunk vele, hogy ez nem fog megélhetést adni számunkra itthon, mert az ilyen zene - amely a klasszikus zenére épül metálos ötvözettel - nem csábít közönséghegyeket a koncertre. Az instrumentális 11 perces művünk a közönség egy részét is sörözésre indítja a büfé irányába. Nem kívánom a hazai nagyérdeműt minősíteni, de sajnos a nyugati közönség zeneileg befogadóbb, kulturáltabb. Mondom ezt úgy, hogy nem tudom, hogy kb 20 éve hogyan változott a közízlés. Ha változtatni akartunk volna és egy bulizósabb rockzenét akartunk volna játszani, hogy népszerűbbek legyünk és meg is éljünk belőle, simán megtehettük volna, hiszen megvoltak a sokkal jobb képességeink hozzá, hogy azt játsszuk. De nem akartuk. Mi valóban jól akartuk érezni magunkat. Hellyel-közzel sikerült.

22 évig Csipkerózsika álmot aludt a Classica. Miért?

2001 környékén az a korszak lezárult és értelmét vesztette a küzdés. Azért mégiscsak szerettünk volna több közönséget magunknak, de a magyar hallgatóság nagyobb részének az elvárt ízlését nem tudtunk és nem akartunk kielégíteni. Még akkor sem fogadták be a progresszív zenét (sem) amikor az Nyugaton már 8-10 éve dübörgött. Nem akarnék magyar zenekari neveket említeni, akik megtöltöttek egy bulizós koncerthelyszínt. Ezt tapasztalva láttuk az akkori formációval, hogy fölösleges erőltetni. Ide? Minek? Kiknek?

Mikor és ki támasztotta fel a Classicát?

Bármennyire is szapulják többen, de a Lőrinczy Attila az, aki nekünk régi ismerősünk, segítőnk, koncertszervezőnk. Minket szeretett és korrekten járt el. Jó... lódított többször, de nem akart megkárosítani, hanem segíteni. Ő volt, aki beszervezett minket 2022-ben Vinnie Moore elé. S aztán mentünk tovább.

Hogy láttatok újra munkához?

Már minden más, mint régen volt. Távolról, a digitális kommunikációs eszközök igénybevételével dolgozunk és pár zenekari próbahelyi munkát azért beiktatunk.

Kik a zenekar tagjai ma? Miért éppen ők?

Kiss Zoli énekel. Ő azért - többek között - mert 20 éve is ő énekelt kb. egy évig. Tehát ő volt az utolsó Classica énekes, aki ismeri is a repertoárt. Valamint ő elég jól el is tudja énekelni a nótákat. Mondhatnám, hogy ő a legjobb Classica énekes. Fejes Zoli azért, mert volt hozzá kedve, energiája újra a zenekar egyik legfontosabb részének lenni. Más gitáros nem is kell helyette. Gothár Feri mint basszer miért? Mert nyugodt, megbízható és nagyon jó a hangszerén. Ozsvárt Gábor dobos? Igen, ő Classica dobos, elképesztő mennyiségű energiával, jó kedvvel, akin látszik is: örül, hogy velünk játszik. Ez egy igen jó tagság akik értékelik azt amit csinálnak, mert tudják, hogy számukra érték és egy bizonyos mennyiségű ember számára szintén az.

Mennyit próbáltok?

Kevés idő híján koncertek előtt 2-3 próbát tartunk.

Születnek-e újabb dalok?

Rajta vagyunk, hogy szülessenek

Hol találkozhat veletek a közönség ebben az évben?

Július 19. Salgóbánya - Szürkeállomány, Augusztus 8. Fonyódi Rockbalaton, Október 26. Barba Blue (még nem 100%) és november x-én Backstage Pub.

Terveztek-e új kiadványt?

Igen, de még sok munka és idő szükséges ehhez.

Mennyire használjátok ki a közösségi média lehetőségeit?

Nyilván sokkal jobban is ki lehetne. Azért gyekszünk.

Milyen gyakran jársz manapság koncertekre? Vannak kedvenceid?

Nem igazán. Nincsenek új kedvencek. Azok kb. a Symphony X-szel és a Blackmore Nights-szal, újabb Rainbow-val be is záródtak.

Rozsonits Tamás

(forrás és képek: Music Media Magazin)