Kórtalan címmel könyvet írt Mohai Tamás gitárosról lánya, Marietta. A hazai rock-, blues- és dzsesszszíntér számos ismert formációjában játszott zenész sikerekről, kudarcokról, kapcsolatokról mesél a kötetben. "Egy 55 éves csávó vagyok, aki tud gitározni, azt szevasz. Az életem nagy részét itt töltöttem, és többnyire nem vágyódtam el, mert jól éreztem magam. Sok apró élménnyel laktam jól, ez a lényeg. Nincs hiányérzetem" - olvasható a könyvben Mohai Tamás rövid összegzése négy évtizede tartó pályájáról.

A hosszú évek óta egy fogadalom okán jellegzetes hosszú ősz szakállt viselő gitáros a nyolcvanas évek közepén a székesfehérvári Faxni együttessel vált ismertté, majd számos más formációval, például a Török Ádám és a RABB-bal, a Háborúval, a KFT-vel, a Boom Boommal, az Almási Enikő és a Zenekarral, a Berki Tamás Banddel, a 9:30 Collective-vel vagy a Tomistarsszal játszott együtt.

Mohai Tamás a könyvben mesél családi hátteréről, a Faxni indulásáról és hosszú útjáról az első lemezig, az 1989-ben megjelent Tizedik történetig, amely immár a magyar rockzene történetének egyik legfontosabb albuma. A Faxniban és több más zenekarban sok éven át játszott együtt öccsével, Mohai Győző dobossal, aki 2016-ban szívinfarktusban hunyt el. Legfrissebb formációjában unokaöccse, Győző fia, Mohai Szabolcs dobol.

Mohai Tamás gitárjátéka és/vagy énekhangja csaknem száz lemezen hallható, tanítványainak száma több száz (a Zeneakadémia dzsessztanárszakát is elvégezte). "Egy időben így határoztam meg magam: hozzáállásban jazz-, ritmikailag funky-, életmódman blues-, politikailag rockzenész vagyok" - fogalmazza meg hitvallását a könyvben.

Ötvenedik születésnapja alkalmából 2014-2015-ben vaskos szerzői anyagot, zenei összegzést készített pályájáról.

"Számításaim szerint 250 dalt írtam, ezekből került összesen ötven a három CD-re."

A Kórtalan című könyvben a kulisszák mögé is be lehet tekinteni, például egyenesen a művész naplójába, valamint megannyi dalszöveg és fotó is helyet kapott a végeláthatatlan anekdoták mellett. A könyv mellékleteként egy videóklip is napvilágot látott, amiben a néző az Esti Hírlap 1986-os forgatásán találhatja magát az elmaradhatatlan sárga frakk kíséretében.

Július 28-án születésnapot ünnepel Mohai Tamás, ahol Kárász Zénó előadásában hallhatunk majd néhány részletet a könyvből. Sőt, maga az ünnepelt teremti majd meg az ehhez passzoló zenei atmoszférát, és ezen kívül is jó néhány Mohai-dal elhangzik majd Jud Harmony, Török Péter, Mohai Szabolcs, Mohai Szilárd és Mohai Marietta kíséretében. Az Élesztőházban könyvet, CD-t és pólót is lehet majd vásárolni.

FB esemény: https://fb.me/e/NYK8KeVA

Azok, akik a könyvet postai úton rendelnék meg, itt tehetik meg: mohaimese@gmail.com

Személyesen pedig ezekben az üzletekben lehet a műhöz hozzájutni:
- RockPort Music Hangszerbolt (8000 Székesfehérvár, Budai út 17.)
- Eldorado Hangszerkereskedés (1137 Budapest, Pozsonyi út 23.)

Néhány olvasói vélemény:

„A csoporttársam kölcsönkérte a könyvet, mire azt hazudtam, hogy jó, majd ha kiolvastam odaadom, de valójában nagy büdös frászt, sosem fogom kiadni a kezemből. Vigyorogtam, és ha annyira elérzékenyülős típus lennék, biztos bőgtem is volna. Ott volt előttem a fiatalkorom egy jelentős része. Őrület. Köszönöm ezt a könyvet. Jó korszak volt.” (K.N.)

„Szívből gratulálok, remek a könyv, igazán méltó Tomihoz. Óriási történetek!” (P.V.)

„A könyv eddig szuper sok szempontból, rendkívül izgalmas, nem csak személyes sors sztori, hanem korrajz is egyben. Nagyon jól van összerakva, jó történetfűzés, igazán büszkék lehettek magatokra.” (R.G.)

"Köszönöm a könyv által adott élményeket. Párszor még biztosan végig fogom olvasni. A gyerekeim (is) folyton azt a klipet akarják végignézni a telefonomon, amiben "a bácsi olvassa a könyvet, amit apa is olvas..." (O.G.)

Kiemelt részletek a könyvből:

„Eleinte mindenki a színpadon akar állni, és arra vágyik, hogy miközben kiölti a nyelvét és a legény figurát játssza, addig a bankszámlájára beérkező pénzmennyiség, a rá váró ellenkező neműek, az irigykedő zenészek és csodálni kényszerülők száma jelentősen megnő. Másnap mosollyal lehet kelni és hinni abban, hogy mostantól minden nap ilyen lesz. Ezt mindenki így kezdte – aki nem, az nincs is itt. Végül csak az marad a színpadon, aki tényleg odavaló, és ez mindig egy seb azoknak, akik csak úgy benne maradnak a szakmában.”

„Szerettem a magyar irodalmat, a Pál utcai fiúkból írtam az olvasmánynaplómat. De nem a Bokáról és a Nemecsekről, hanem a Csónakosról. Nekem ő tetszett, mert tubákot szívott és tudott fütyülni. Akkoriban sokat szórakoztunk az osztálytársaimmal a trisóval, amit mezei vegyesboltokban lehetett kapni. Nem éreztünk tőle semmi különöset, de jó poénnak tűnt a szünetben a vécében felküldeni az orrunkba, hogy aztán végigtüsszögjük az órát. Történelemórák szakadtak félbe, kiküldtek embereket, mi meg visítottunk a röhögéstől. A Háború zenekar első lemezének címe Dr. Csónakos lett, bár akkoriban már nem csak tubákot szívtunk.”

„Ötven percet kellett volna játszanunk, de ez alatt az idő alatt mi csak két számot nyomtunk el, az egyiket ráadásul duplán, valamint csináltam interjút a közönséggel és a zenészekkel. Magyarul eltévesztettem a házszámot: standupra ittam magam. A gyerekek a koncertek után szavazhattak arról, ki a legjobb gitáros, dobos és így tovább. Én a fesztivál legjobb énekese lettem. Valószínűleg a citromsárga frakk és a kedves szavak hozták meg ezt a címet nekem.”

„Nyilván az első „aranyásó” csapatban a legnagyobb élmény benne lenni. Először éled át, amit előtte csak filmekben láttál. Én általában csak a filmek elejéig, vagy maximum a közepéig jutottam, a végéig ritkán vagy még soha. Az első „aranyásást” nekem a Faxni jelentette. Közös zenei és emberi fejlődésem a testvéremmel.”

(forrás és képek: Musicmedia Magazin, Mohai Tamás )