1954 októberében, azaz pontosan hetven évvel ezelőtt került forgalomba minden idők legnépszerűbb és legnagyobb hatású tömörtestű elektromos gitárja, a Fender Stratocaster, melynek jelentőségét azóta sem lehet eléggé hangsúlyozni. A XX. századi zenetörténetre alapvető hatást gyakorló hangszer szolid pragmatikusságával és lenyűgöző sokoldalúságával a modern stílusirányzatok fejlődésének zálogává vált és azok minden szegmensét mélyreható módon befolyásolta. Az eredeti ötlet zsenialitását mi sem példázza jobban, mint a tény, hogy a Stratocaster koncepcióján hetven év alatt mindössze apró finomhangolások történtek, miközben a szakértők és a zenészek többsége még mindig az 1950-es évek elejének specifikációi mellett teszik le voksukat. De mégis, miért örvend a Stratocaster szinte mitikus tiszteletnek, illetve mi teszi ennyire ellenállhatatlanná és megkerülhetetlenné? Semmihez nem fogható hangja mellett leginkább időtlenségével és ebből fakadó műemlékszerű jellegével érdemelte ki a gitárvilág Ferrarija címet. Stratocasteren játszani nem divathóbort és sznobéria, sokkal inkább hitvallás. Aki Stratocastert választ társául, nem néhány évre tervez, hanem teljes emberöltőre, amivel kinyilvánítja soha meg nem változó világnézetét, elköteleződését. Nem kétséges, hogy delejező szépségével és utánozhatatlan stílusával a Stratocaster a tömény klasszicizmus modernkori szinonimája.